Alapszabály

A HELY-SZÍN-HÁZ KULTURÁLIS EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

– módosításokkal egységes szerkezetben –

Elhatározva a Hely-szín-ház Kulturális Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet 2018. április 27-én megtartott közgyűlésén elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát:

I.

Az Egyesület adatai

1.      Az Egyesület teljes neve: Hely-szín-ház Kulturális Egyesület

2.      Az Egyesület rövidített elnevezése: Hszh Egyesület

3.      Az Egyesület székhelye: 2143 Kistarcsa, Eperjesi út 7/1. 2/1.

4.      Az Egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály – elkülönítve kezelt – mellékletét képezi.

II.

Az Egyesület célja, tevékenysége

1. Az Egyesület célja:

Az Egyesület célja a kulturális tevékenység folytatása, olyan művészeti közösség létrehozása és folyamatos fenntartása, mely értékmegőrzés céljából előadásokat hoz létre, előadások létrehozásában segít. Ennek érdekében az Egyesület keretein belül működtetett Társulat, a társulathoz csatlakozott színészek, szakemberek segítségével folyamatos működését segíti elő. Az Egyesület a célok megvalósításának érdekében bevonja a társművészeteket, illetve a hozzá tartozó technikai hátteret. Az Egyesület célja továbbá az alapfokú műveltség megszerzésének elősegítése.

2.        Az Egyesület tevékenysége:

• Az Egyesület céljai megvalósítására szolgáló, alapcél szerinti tevékenységek:

1. Az élő színházi, koncert-, opera- vagy táncművek és egyéb színpadi alkotások bemutatása:

– művészcsoportok, cirkuszok vagy társulatok, zenekarok, együttesek előadói tevékenysége,

– az egyéni művész (színész, táncos, zenész, szövegmondó és egyéb előadó) tevékenysége,

– az élő színházi, koncert, opera vagy táncművek és egyéb színpadi alkotások bemutatásának kiegészítő (segítő) tevékenységei:

– rendezői, produceri tevékenység, díszlet tervezése, építése, látvány-, fény-, hangeffektus-tervezés stb.,

– a független művész, mint szobrász, festő, karikaturista, metszetet, karcot készítő stb. egyéni tevékenysége,

– az író egyéni tevékenysége bármely témában, beleértve a regényírást és a szakmai kiadvány készítését,

– a független újságírás,

– a művészeti alkotások (pl. festmények) műértékének helyreállítása, restaurálása,

– a hangversenyterem, színház és egyéb művészeti létesítmény működtetése.

2. Mozifilmek, videók, televíziós műsorok (televíziós sorozatok, dokumentumfilmek stb.), film és TV-s reklámok előállítása, legyártása, ennek keretén belül:
– filmes archívumokhoz kapcsolódó tevékenység stb.,

– a szerkesztés, vágás, a mozgókép különböző típusú hordozói közötti másolás, a feliratozás, a címek és stáblista elkészítése, számítógépes grafikai utómunkálatok, animációk és speciális effektusok, trükkök készítése, mozifilm előhívása, kidolgozása, a filmlaboratórium és a filmanimáció műhelyeiben végzett tevékenységek,

– a hangfelvételek eredeti (master-) példányának elkészítése, a stúdiókban vagy egyéb helyeken végzett hangfelvételhez kapcsolódó szolgáltatás, beleértve a felvett (nem élő) rádióműsorok összeállítását,

– az audiojelek szórása rádióműsor-szóró stúdiók és hangműsorok elosztását végző berendezések igénybevételével, hogy a rádióműsor eljusson a nagyközönséghez, a műsorterjesztőkhöz, vagy az előfizetőkhöz,

– a televíziós csatorna teljes programjának készítéséhez kapcsolódó minden tevékenység.

3. – saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

4. – Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás

5. – Egyéb vendéglátás

6. – Iskolai előkészítő oktatás: alapfokú oktatás, kulturális képzés, egyéb oktatás

• Gazdasági-vállalkozási tevékenység:

Az Egyesület annak érdekében, hogy céljai megvalósításának gazdasági feltételeit biztosítsa, a célok megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület főtevékenysége.

• Közvetlen politikai tevékenység:

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

III.

Tagsági viszony

1. A tagság

1.  Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja. Kiskorú természetes személy felvételéhez a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozata is szükséges.

2. Az egyesület azonos típusú tagjait egyenlő jogok illetik meg. Az Egyesület tagjai a közgyűlésen – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján – meghatalmazott képviselő útján is részt vehetnek és gyakorolhatják tanácskozási, illetve – ha ezzel rendelkeznek – szavazati jogukat.

2. Tagdíj

1.  Az Egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege tagonként évi 6.000,-Ft azaz hatezer forint, illetve havi 500,- Ft azaz ötszáz forint, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év 03.01. napjáig kell egy összegben, az Egyesület házipénztárába vagy az Egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni. A rendes tagnak belépéskor nyilatkoznia kell, hogy éves vagy havi befizetést vállal.

2.  Az Egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított – melyben a belépés hónapja egész hónapnak számít – összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év 03.01. napjáigköteles az Egyesület házipénztárába vagy az Egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

3. A tagok jogai

1.  Az Egyesület tagja jogosult:

a./ az Egyesület tevékenységében részt venni,

     b./ az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni,

     c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni,

     d./ az Egyesület irataiba betekintetni,

     e./ arra, hogy az Egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

2. A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

3.  A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

4. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú tagokat az 1. pontban felsorolt jogosultságok az alábbi megkötésekkel illetik meg:

     a./ a közgyűlésen részt vehet, szavazati jogát azonban csak törvényes képviselője útján gyakorolhatja, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalhat, kérdéseket tehet fel, javaslatokat és észrevételeket tehet,

     b./ vezető tisztségviselővé nem választható.

4. A tagok kötelezettségei

1.  Az Egyesület tagja:

     a./ nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét,

     b./ köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni,

     c./ köteles az Egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani,

     d./ köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

2. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú tag számára a fentieken túlmenően csak életkorának megfelelő kötelezettség írható elő.

5. A tagsági jogviszony keletkezése

1.  Az egyesületi tagság az alapításkor az Egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az Egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

6. A tagsági jogviszony megszűnése

1.  A tagsági jogviszony megszűnik:

     a./ a tag kilépésével,

     b./ a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,

c./ a tag kizárásával.

2.  A tagsági jogviszonyát a tag az Egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

3.  Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az Egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

7. Az egyesületi jogviták rendezése

1.    A tag, a vezető tisztségviselő és az ellenőrző bizottság tagja kérheti a bíróságtól az Egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az Egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

IV.

Az Egyesület szervei

1.       Az Egyesület szervei:

a./ Közgyűlés

b./ Elnökség

1. A Közgyűlés

1.      A közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület döntéshozó szerve. A közgyűlés döntéseit főszabály szerint ülés tartásával hozza meg. A közgyűlés ülése rendes és rendkívüli lehet.

2.      A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi Egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

3.      A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

4.       A közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök vagy a titkár legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

          Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

          A közgyűlési meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

         A közgyűlési meghívót az Egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

          A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az Egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

     Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.     

5.      Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

6.      A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

7.       A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

8.       A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

            a) az Egyesület nevét és székhelyét;

            b) a közgyűlés helyét és idejét;

c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;

            d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;

e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

9.       A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)    akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)    akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)    aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)    akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;

e)    aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)     aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

10.     A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában –  egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást rendelhet el a közgyűlés az elnök vagy a közgyűlés levezető elnökének előterjesztésére, avagy a szavazásra jogosult tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyes kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik. Az Egyesület alapszabályának módosításához, az Egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

11.     A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az Egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

2. Elnökség

1.      Az elnökség az Egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Tagjai: elnök, alelnök, titkár.

2.      Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

3.      Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. A vezető tisztségviselővel szembeni kizáró okok:

– nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült,

– nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

– az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

4.      Az Egyesület vezető tisztségviselői:

          1. Az Egyesület elnöke: Kincses Antal (anyja születési neve: Mészáros Erzsébet, lakcíme: 2144 Kerepes, Nap u. 20.)

          2. Az elnökség tagjai:

1. Alelnök: Tirczka Albertina (anyja születési neve: András Albertina, lakcíme: 2143 Kistarcsa, Eperjesi út 7/1. 2/1.)

2. Titkár: Tarr György (anyja születési neve: Keller Ágnes Matild, lakcíme: 1151 Budapest, Csobogós u. 9. 4/25.)

5.       Az Egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.  Az elnök képviseleti joga gyakorlásának terjedelme: általános, módja: önálló.

6.      Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./ az Egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ az Egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;

f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h./ a tagság nyilvántartása;

i./   az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./ az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

l./   a tag felvételéről való döntés.

m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

7.     Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

         Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

8.    Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

         A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)    akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy